A legenda szerint a tó rejti a nácik által a második világháborúban összerabolt és azóta elő nem került arany és egyéb kincsek nagy részét.

A Toplitzi-tó – vagy németül Toplitzsee – az Alpokban rejtőző sok száz, festői szépségű hegyi tó egyike, nem túl könnyen megközelíthető, de éppen emiatt kedvelt kirándulócélpont, erdőkkel és magasba törő szirtekkel körülvéve, Salzburgtól nem messze. A tó nagyjából száz méter mély, a különlegessége, hogy 20 méteres mélység alatt sós a vize és extrém alacsony az oxigéntartalma, így legfeljebb baktériumok képesek megélni ezeken a részeken.

A tóban a náci kincsek utáni kincsvadászat annyi búvár életét követelte az elmúlt években, hogy be is tiltották a merülést a tóban – ami a konteóhívők számára persze csak megerősítette, hogy valami nagyon-nagyon izgalmas és értékes dolog van odalenn. A legendának, mint mindig, most is van némi alapja: a nácik és a Toplitzi-tó kapcsolata elég részletesen dokumentált, 1943-tól egy haditengerészeti kutatóbázist tartottak fenn itt, és tengeralattjárók, illetve víz alatti bombák, torpedók, aknák fejlesztéséhez végeztek különféle teszteket és kísérleteket.

Amikor már látszott, hogy a németek szempontjából nem lesz jó vége a háborúnak, ‘45 elején a környékbeliek beszámolói szerint páncélosokkal védett teherautó-konvoj érkezett a tóhoz, és a víz mélyére süllyesztették a rakományát, ami jó nagy és látványosan nehéz ládákból állt. Mindez időben nagyjából egybeesett azzal, amikor Hitler kiadta a parancsot, hogy a Reichsbank aranytartalékát biztonságba kell helyezni, mielőtt a szövetséges csapatok előrenyomulása elérné Berlint. Ezt vagy legalábbis ennek egy nagy részét ‘45 áprilisában a híres merkers-kieselbachi sóbányában találták meg az amerikaiak, és persze azóta is tartja magát kismillió teória, hogy hol lehetnek még ilyen rejtekhelyek.

Kép: Osztrák búvár készül alámerülni a Toplitzi-tóba 1960-ban, náci kincsek után kutatva – Fotó: Mario De Biasi/Mondadori / Getty Images

A Toplitzi-tóban rögtön a háború után elkezdtek amatőr kincsvadászok és hivatalos, profi expedíciók is kutatni, a tó pedig elkezdte szedni az áldozatait. A már említett halott zóna mellett a tóban rossz látási körülmények, a tófenéken sűrű iszap, a vízben pedig rengeteg félig-meddig elsüllyedt vagy éppen lebegő fatörzs akadályozza az egyszeri búvárt a mozgásban és tájékozódásban. Akárhányszor csak szigorítottak a merülési szabályokon az osztrák hatóságok a halálos balesetek miatt, mindig előkerült egy-egy újabb jel, hogy a nácik valamit tényleg elrejtettek a tó mélyén.

A legnagyobb fogást 1959-ben sikerült felhozni, amikor a német Stern magazin finanszírozott egy expedíciót búvárokkal, mini-tengeralattjáróval (a Stern ekkoriban Európa egyik legnagyobb példányszámú újságja volt, később belefutottak egy nagyon kínos botrányba egy titkos Hitler-napló leközlésével, amiről kiderült, hogy hamisítvány, akkor csúnyán odalett a hitelességük meg az olvasótábor nagy része is). A tó mélyéről hermetikusan lezárt ládákban egy csomó készpénz került elő, méghozzá angol font – egyes források szerint 70, mások szerint 100 millió. Mind egy szálig hamis.

Mint kiderült, a nácik a szupertitkos Bernhard hadművelet bizonyítékait tüntették el a tóban. Ez Heinrich Himmler projektje volt, az akció célja pedig a brit államkincstár megroppantása lett volna rengeteg jó minőségű hamis pénz bepumpálásával az angol gazdaságba. A hamisítványok tényleg szuperjó minőségűek voltak, és amikor az első 15-20 millió hamis font elkezdett keringeni Angliában, a Bank of England pánikszerűen megváltoztatta az 5 fontos bankjegyek kinézetét, a 10-esek nyomását meg le is állította. A háború vége felé közeledve a már elkészült hamis pénz nagy részét a németek elégették, a többit pedig a Toplitzi-tóban rejtették el, hátha jó lesz még egyszer valamire.

Persze a felfedezés nem vette el azoknak a kedvét, akik a titkos náci aranyat sejtették a tóban, főleg miután 1964-ben az aktuális James Bond-filmben, a Goldfingerben is szerepelt egy náci aranyrúd, ami a sztori szerint a Toplitzi-tóból származott. A tavat mindenesetre teljesen lezárták a kincsvadászok elől, majd miután 1983-ban egy német biológus, aki a tó élővilágát tanulmányozva bukkant újabb, hamis pénzzel tele ládákra, teljesen betiltották a búvárkodást.

Így van ez máig, persze mostanában már főleg az interneten keringenek az egyre vadabb részletek az évtizedekkel ezelőtti búvárok merüléseinek részleteiről, aranyról, mindenféle kincsekről, náci csodafegyverek prototípusairól, sőt a cári Oroszországból kimenekített, majd a nácik kezébe került felbecsülhetetlen értékű műtárgyakról.

Főkép: Az 1959-ben szervezett expedícióban előkerülő hamis angol bankjegyek – Fotó: Keystone / Getty Images

forrás: telex.hu