A Nature folyóiratban megjelent kutatás azt is feltárta, hogy az ember által keltett óceáni zajok miért olyan pusztítóak az állatokra nézve.

A tudósok rájöttek, hogy az óceán legnagyobb bálnái hogyan produkálják kísérteties és összetett éneküket. A púpos bálnák és más fajok testében egy speciális szerv, egy úgynevezett "hangdoboz" alakult ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt adjanak ki erős, nagy távolságból hallható hangokat.

A kutatók ezeket az úgynevezett hangdobozokat távolították el három partra vetődött, különböző fajtájú bálnatetemből, majd levegőt fújtak át a hatalmas szerveken, hogy előidézzék a hangot.

Ez az anatómiai felépítés lehetővé teszi az állatok számára, hogy a levegő újraforgatásával énekeljenek, miközben megakadályozza a víz belélegzését.

A kutatók számítógépes modellek elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a bálnák éneke egy szűk frekvenciára korlátozódik, amely átfedésben van a hajók által keltett zajjal.

“A hang elengedhetetlen a túlélésükhöz, mert csak ezzel találnak egymásra, hogy azután párosodjanak az óceánban"
- Coen Elemans professzor, kutatásvezető, Dél-Dániai Egyetem

A hajók zaja azonban zavarja a kommunikációjukat, ugyanakkor a tudósok szerint az állatoknak egyszerűen nincs választási lehetőségük, hiszen nem képesek például magasabban énekelni, hogy elkerüljék az óceánban keltett zaj frekvenciáját.

A tanulmány azt is bemutatja, hogy az óceáni zaj hogyan akadályozza meg a bálnákat a nagy távolságú kommunikációban. Ez a tudás létfontosságú lehet a púpos bálnák, kék bálnák és más veszélyeztetett tengeri óriások megőrzéséhez.

forrás: euronews.com