A Szicília partjainál talált, az ie 5. vagy 6. századból származó hajóroncs bizonyítékot szolgáltat a Szicília és az ókori Görögország közötti kereskedelemről.

A Santa Maria del Focallo vizében, Szicília délkeleti csücske felé hat méteres mélységben homok és sziklák temették el a roncsot amelyet először 2022-ben jelentettek az olasz Soprintendenza del Mare-nak (Sopmare), és a Palermo– székhelyű BCsicilia, önkéntesek egyesülete Szicília kulturális örökségének védelmében.

Az ezt követő feltárást szeptemberben az Università degli Studi di Udine Bölcsészettudományi és Kulturális Örökség Osztályának régészei végezték a SopMare-rel együttműködve, a Messina parti őrség búváregységének és a Pozzallo kikötői hatóságának további támogatásával.

Az ásatások során kiderült, hogy a hajótestet „on-the-shell”-re építették, ez a „shell-first” néven is ismert csónaképítési technika, amelynek során a hajótestet formázott fadeszkákból építik meg, majd a belső tartókeretet utólag építik be.

Számos horgonyt találtak a roncs közelében, köztük két vas „T” alakú (vagy bolyhos) horgonyt, amelyek valószínűleg az időszámításunk előtti hetedik századból származnak, és négy litikus (kő) horgonyt, amelyek egykorúak lehetenek a hajóroncssal

Ezt a kutatást a „Kaukana Project” részeként végezték, amely kezdeményezés 2017-ben jött létre a tengerparti táj és a víz alatti régészet rekonstrukciója érdekében a szicíliai part mentén Ispica, Kaukana és Kamarina között.

A legújabb felfedezés újabb darabbal egészíti ki az ókori mediterrán civilizációk tengerészeti történetét. Abban az időben, amikorra a roncsot datálják, Szicília nagyrészt görög ellenőrzés alatt állt, de évszázadokig tartó harcot folytatott a karthágói civilizációval, amely időnként a sziget csaknem felét birtokolta.

Szicília egyes részeit továbbra is a korábbi föníciai lakosok előőrsei lakták.

"Ez a felfedezés rendkívüli hozzájárulást jelent Szicília és a Földközi-tenger tengertörténetének megismeréséhez, és ismét rávilágít a sziget központi szerepére az ókor közlekedési és kulturális cseréjében" - mondta Francesco Paolo Scarpinato, a SopMare kulturális örökségért és kulturális örökségért felelős tanácsosa.

"A roncs, amely az archaikus és a klasszikus Görögország közötti átmenet döntő időszakába nyúlik vissza, a víz alá süllyedt szicíliai kulturális örökség értékes darabja."

Massimo Capulli, az Udine Egyetem víz alatti és tengeri régészetének professzora és a Kaukana Project egyik vezető tagja azt mondta, hogy a roncs „a történelem olyan lapjához tartozik, amelyben az archaikus Görögországból a klasszikus Görögországba való átmenet történt.

„Valójában egy nagyon ősi korszak forgalmának és kereskedelmének tárgyi bizonyítékaival állunk szemben – mondta Capulli –, amikor a görögök és a karthágóiak harcoltak a tengerek feletti irányításért, évszázadokkal azelőtt, hogy Róma erőteljesen megjelent a Földközi-tengeren."